Sikeres munkatárs, boldog ember

A mindennapi életben gyakran használjuk ugyanazokat a készségeinket a munkában és a magánéletben. Gondoljunk csak bele, otthon és a munkahelyen is gazdálkodni kell az időnkkel, kezelni kell konfliktusainkat vagy éppen tárgyalnunk kell valakivel.

Egy csoport sikerének egyik kulcsa, hogy tagjainak milyen készségei vannak. Senki nem születik tökéletes előadónak, senki nem tárgyal professzionális szinten már gyerekkorában, ezek nem genetikai adottságok, hanem fejleszthető készségek. Számos technika és módszertan létezik a készségfejlesztésre, megoldásaink során a résztvevő megérti mit érdemes másként, jobban csinálnia, ezáltal sikeresebb és boldogabb lesz.

A készségfejlesztő tréningek azon túl, hogy a résztvevők munkahelyen és a magánéletben is használt készségeit fejlesztik, ennél sokkal többet adnak - ha a tréning igazán jó, egyéni és közösségi élményt. Persze nem szabad erre úgy tekinteni, mintha bónusz lenne, erre van szükség ahhoz, hogy a tréning működjön és a megszerzett tudás, tapasztalat beépüljön a mindennapokba.

Kinek, milyen tréningre van szüksége?

Azt, hogy melyik tréning adja a legtöbbet a résztvevőknek, természetesen elsősorban attól függ, hogy milyen kihívásokkal szembesül, nap, mint nap.

Tévedés azt gondolni, hogy egy prezentációtechnika tréning csak és kizárólag azoknak hasznos, akik gyakran prezentálnak a munkájukból adódóan. Egy ilyen tréningen megtanulhatjuk azt, hogyan építsük fel mondanivalónkat, hogyan fogalmazzuk meg legfontosabb üzeneteinket, attól függetlenül, hogy kinek és mit szeretnénk mondani.

Praktikus tanácsokat kaphatunk arra vonatkozóan, mit tegyünk, ha hajlamosak vagyunk a lampalázra, megtudhatunk többet arról, hogyan veheti észre valaki ha mást mondunk ahhoz képest, amit gondolunk (non verbális kommunikáció).

Módszertani áttekintés

Tréningjeink a tapasztalati tanulásra épülnek, amelynek az általunk alkalmazott változata a következő (bővített Kolb-ciklus). A tréningeken strukturált gyakorlatok végrehajtásával szereznek konkrét tapasztalatokat a résztvevők (cselekvés), majd ezeket megvitatják (megfigyelés és reflexió).

A konkrét összefüggések feltárása és a tapasztalatok fogalmi rögzítése (fogalmi megragadás) után az általánosítás és a modellezés következik (elméleti modellezés), végül a gyakoroltatás, az új módon való alkalmazás zárja a ciklust (aktív kísérletezés).

A frontális oktatás elemei (tréneri prezentációk, magyarázatok) támogatják a tapasztalati tanulást, és rendszerezik az eredményeket. A tudás megőrzését, elmélyítését, valamint a napi munkában történő alkalmazását nyomtatott oktatási segédanyagok és a gyakorlati munka során használható mintadokumentumok (sablonok, ellenőrző listák) segítik.

A mindennapi rutinba való beépülést a legnagyobb mértékben az segíti, ha a – jellemzően két napos tréning – követőnap is megrendezésre kerül, jellemzően kettő-négy héttel a tréning után. Ebben az esetben a tréning és a követőnap között a résztvevők ki tudják próbálni a tanultakat és ezeknek a próbálkozásoknak a pozitív és negatív tapasztalatai a követő nap során közösen, szakértő moderáció mellett kerülnek feldolgozásra.